Az elmemunka áramlásának záloga a szabad (test)mozgás. A szabad mozgás lényegében nem a mozdulatok szabadnak hitt formáján, hanem a tudat nyitottságán alapszik. Ha a gondolkodás adott pillanatban kötött, legyen a mozgás bármily szabadságra törő is, lényegét tekintve merev lesz. Ha a tudat nyitott, a kis, szűk mozgás is óriási szabadságfokkal fog rendelkezni. Utóbbi esetben tehetünk egyenlőségjelet a tudati szabadság és a mozgás szabadsága közé.
A szabad mozgást (tudatot) az elképzelésektől való mentesség jellemzi. Kondícionáltság nélküli mozdulat az adott pillanatra reagál, a mozgás nem izzadtságszagú, hanem könnyeden áramló és alkalmazkodó (nem gyenge!).
Hogy tudjuk gyakorolni? A testet helyesen építjük fel (tengelyek tudatosításával), és NAGY mozdulatok mentén, lassan mozogva folyamatosan fenntartjuk a valós egyensúlyon alapuló struktúrát. Figyelmünk kiterjesztésével egyre mélyebbre és mélyebbre hatolhatunk az értelmezésben – pontúgy, mint a hagyma pucolásával. A folyamat gyakorlatilag sosem ér véget, ám képesek leszünk egyre gyorsabban, egyre hatékonyabban mozogni. Nos, így épül a szabad mozgás.